B.U.É.K.

Sziasztok!

Boldog új évet kívánok nektek! Hogy vagytok? Én sajnos náthás vagyok, ami karácsony után kezdődótt. Ahogy anya fogalmaz, nagyon ragaszkodik hozzám ez a nátha, mert még mindig szívni kell az orrom. Ezt egyébként nagyon utálom, az orrspray-vel együtt, de anyának aztán mondhatom, hogy hagyjon békén, akkor is csinálja.

Hogy telt a karácsony? Nálunk sok program volt. December 23-án volt Peti keresztelője. Volt nálunk ebéd, meg torta, mert Vikinek meg születésnapja volt. Ami azt illeti, elég rosszul esett, hogy Viki olyan sok ajándékot kapott, én meg csak két-három dolgot. De az ebéd és torta is fincsi volt, meg jól is éreztem magamat. Aztán másnap, Szenteste Szegedre mentünk mamáékhoz. 25-én itthon maradtunk, 26-án pedig átmentünk ebédre a mamáékhoz, és itt voltak kereszték is. Hozott nekem a Jézuska egy babzsák fotelt, ami szép narancssárga és nagyon kényelmes. Szeretek benne úlni, még szundítani is lehet benne, ha elálmosodok. Kaptam egy táncoló robotot meg zenélő könyvet is, és mesekönyveket is. Csak az a baj, hogy szerintem keveset olvasnak belőle anyáék, mert mindig van valami más dolguk. A hétvégén például apa és a kollégája laminált padlót raktak apa és anya szobájába, szóval nagy felfordulás volt, meg előtte is pakoltak egy napig, meg utána is.

2019 első felében, ha minden igaz, az USA-ban megtörténik az első génterápia, ami meggyógyítaná a Rett szindrómát. Ha működik, akkor  3-4 év múlva lenne elérhető mindenki számára. Ez nagyon szuper lenne, mert akkor én is olyan lehetnék, mint mindenki más. Szóval szurkoljatok, hogy működjön, és ha valaki szeretne hozzájárulni a sikerhez, támogassa a Rett kutatásokat. 

Na én most megyek, és ígérem, amint tudok, megint írok! Pusza!