Ünnepek

Sziasztok !

Ma van apa szülinapja - azt mondta igazából nem, mert a 30.-nál megállt , egyes rokonok szerint visszafelé fejlődik - és úgy gondoltam, hogy a gép elé zavarom, dolgozzon meg a reggeliért.

Én jókedvűen ébredtem, apát is felköltöttem 08:41 órakor a fogcsikorgatásommal, szerintem már eleget aludt. Ketten ébredtünk , odajött hozzám és beszélgettünk. Mindig szeretek összebújni és súgdolózni apával vagy anyával ébredés után, attól jó kedvem lesz, mert egyébként, ha Viki is ébren van, akkor csápjaival érzékeli ezt és befúrja magát. Viki rendkívül érzékeny , és állandóan anyáékon csüng.

Visszatérve hozzám az is tetszett ma reggel, hogy apa a takarómat rugdosta meg bebújtunk alá. Egyébként a huzatot ajándékba kaptam karácsonyra, nagyon menő, egyik oldalán zsiráfok vanak a másikon meg bogarak és lepkék.

Karácsonykor most nem volt együtt a család, mert apa készültséges volt 24.-én, azt nem tudom pontosan mit jelent, de azt tudom, hogy ilyenkor egy hétig bármikor behívhatják dolgozni. Szenteste jött a Jézuska, hozott is motyót, kaptam Mesélő Macikutyát. Na az csudajó, mert új meséket mesél a kutyus, magyar népmeséket, meg mondókákat és csak a talpát kell nyomogatni. Lehet ez lenne a svédmasszás ? Nem tudom.

Hugi is kapott csigajátékot, kellett már neki, mert valamivel le kell lassítani, olyan, mitha apa elemkészletét megette volna fél évesen és azzal elműködik vagy 90 évig.

Első napján a szomszédba mentünk át mamához , tatához és keresztékhez, akik hazajöttek németből. Képzeljétek oda is jött a Jézuska. Nem semmi a bácsi, mert repked és mindenfelé járkál egyetlen éjszaka, csak nagyon félős, mert sose találkozik velem, pedig meg akartam köszönni neki az ajándékokat, de helyette a többieknek adtam mosolyt érte.

Második napon a szegedi mamáékhoz akartunk menni, de Dávid beteg lett, ezért maratdtunk itthon és lustiztunk, az se volt rossz ám. Nem is mondtam, most nekem is szabim van, nem kellett járnom melózni, nem volt torna meg semmilyen fejlesztés. Mondjuk van olyan része, amit hiányolok. Szóval holnap el kezdem húzni az igát - az ünnepi kaját le kell dolgoznom - , irány Szeged és Andi néni. Vele nagyon szeretek dolgozni, mert az tulajdonképpen mindig valami játék, nem is értem miért hívják fejlesztésnek.

Apáról jut eszembe, hogy anyáéknak venni kellett egy másik autót, ami idén nagykorú lesz, 18 éves. Az új autó nagy, zöld, hét személyes. Apáék nem mertek újítani, úgyhogy ez is Opel lett. Nekem nagyon tetszik, mert magasan ülök benne és teljesen kilátok belőle. Viki is gyerekülést kapott, mostmár Ő is ül a kocsiban és kilát, úgyhogy együtt nézelődünk a kocsiból hugival. Na igen, azt nem is mondtam, hogy azért kellett a kocsi, mert a hugival lesz egy kisöcsénk. Én néha már ígyis túlzásnak érzem a gyereklétszámot, de hát apáék szerint kevesen vagyunk, máskor meg azt mondják , hogy egy is sok belőlünk. Azt hiszem ennek köze van ahhoz, amikor Vikivel együtt üvöltünk, mindenki másért és még apának is beállt a migrénje. Ilyenkor kicsit feszültebbek apáék.

Most tervezik egyébként, hogy visszamegyünk a Borsóházba, tudjátok a Mancs Kiképző Bázisra, majd februárra van időpontunk, meg még áprilisba akarnak vinni, mert utána már anyának nagyon nagy lesz a hasa, mert júniusban jön az öcsikénk.Emiatt én javasoltam anyáéknak, hogy spóroljuk, Viki csak zsíroskenyeret ehet. ( Egyébként az a kedvence, akkor szokta ütni az asztalt, ha anyáék nem elég gyorsan adagolják neki  a katonákat . ) Egyébként Vikre ráférne tőlem egy-két kiló.

Most anyáékat azzal ijesztgetem, hogy az arcom körül kicsattogok, mikor kedvem van, nem árulom el nekik, hogy mitől , gondoltam, dolgozzanak meg a szülői címért. Egyébként voltunk a Nagyfaluban ( apa csak így hívja ) a Bethesdában, ahol megint mindenki aranyos volt velem , és el kezdtük leépíteni az utolsó epilepszia gyógyszerem is. Ez az idei év egyik célkitűzése, anyáék nagyon lassa nmerik csak megvonni tőlem. Azóta egy kicsit éberebben alszok, de ha nem muszáj, akkor nem akarnak gyógyszert adni nekem. Az ébredési rohamaim nem epilepszia rohamok, hanem retes jelenségek. ( Apa iszonyatosan mérges is a szegedi doki bácsira, mert már 3 gyógyszert adott egyszerre, meg szteroidos kezelést akart pluszban, amikor nem is kellett nekem, én meg le voltam már szinte szedálva, bár nem tudom mit jelent. )

Na mosmár felébredt a hugi is, meg elkészült a reggeli, úgy hogy megyek kajálni, pusza mindenkinek. ( Főleg apának, aki ma szülinapos ! )