Sziasztok!

Szombaton volt a születésnapi bulim! Itt volt mama, Anita nagynénim és Dávid Szegedről, meg átjött a mama és tata a szomszédból. Keresztanya és keresztapa Skype-on csatlakoztak egy időre, így ők is látták a tortámat. Adri nagynénim sajnos nem tudott eljönni, de egy héttel korábban, mikor Dávid bulija volt, itt volt és adott ajándékot. Péntek este apa dolgozott, de mama és tata nálunk volt, és a mama segített anyának tortát sütni. Én mondjuk nagyon fáradt voltam, elaludtam vacsora után az etetőszékben, és még a habverő sem ébresztett fel.

Szóval volt tortám, amin három gyertya volt és az egyik zenélt, de sajnos szörnyű hangon. A torta pedig finom volt, anya köleses-erdei gyümölcsös tortát csinált nekem. Kaptam sok ajándékot is, például új párnát és paplant, pizsamát, fejlesztős forgó-egyensúlyozó ülőkét, zenélős fa játékot, amin hangszerek vannak, tányért, törölközőt. Az mondták apáék, hogy kapok majd még valamit tőlük, de az sajnos nem érkezett meg időben.

A múlt héten meg az unokatesóm, Dávid születésnapja volt, meg a keresztelője is most volt. Nagyon menő kukásautót kapott, én is elfogadnék olyat!

Na most elköszönök, mert pihennem kell, hiszen kiképzésen vagyok, de erről majd legközelebb beszámolok.

Sziasztok!

Ma van a születésnapom, három éves vagyok! Torta és születésnapi buli nem volt, mert az a jövő héten lesz, de azért jó napom volt. Kicsit nyűgösen ébredtem, de a reggelitől jó kedvem lett. Délelőtt elmentünk a Hagymafesztiválra, mert volt körhinta, amit nagyon szeretek. Kétszer is beleülhettem! Viki is kipróbálta, de ő csak egyszer, másodjára már inkább ki akart belőle mászni, nem akart forogni. A mama is árult könyveket, és apa megvette nekem azt, amit kiválasztottam. A Bogyó és Babóva Évszakos könyvet választottam, nem pedig a nagy rózsaszínet. Szeretem a Bogyó és Babóca meséket, van már belőle sok könyvem. Rajzfilmen nem tetszik annyira, abból továbbra is a Pocoyo-t szeretem.Viki is én is kaptunk egy-egy lufit. Amikor haza indultunk, anya betette az én lufimat az első ülésre, majd beraktak minket az autóba. De közben az én lufim eltűnt! Szerencsére anya visszament és vett nekem egy másik ugyanolyat. Ebédre anya sültkrumplit csinált, mert az a kedvencem.

Nem volt most túl jó hetem, mert beteg lettem. Hétfő este már nem voltam jól, éjszaka sokat sírtam, meg Viki is. Anya egész éjjel hozzánk rohangált, alig aludt. Reggelre már mindketten nagyon náthásak voltunk, ezért a doktor nénihez vitt anya minket, nem pedig Szegedre tornázni. Orrszívással kínoztak minket, ami elől Viki menekül, meg orrcseppet kaptunk, meg inhalálni kellett, és gyógyszert szedni. Nem szeretk náthás lenni, semmi jó nincs benne. Lehet, hogy Dávid unokatesónktól kaptuk el, mert ő is beteg volt.

Ja, és képzeljétek, a múltkor meg Szegedre mentünk egy nagy játékboltba, és választhattunk játékot. Én egy zongorát választottam, amin a billenytűk mellett állathangok is vannak. A zenélős játékaimat mostanában megint tudom nyomkodni, ha valaki lefogja a jobb kezem.

Na most megyek, jók legyetek!

Sziasztok!

Én most panasznapot tartok, mert tele a hócipőm. Nagytesóak lenni nehéz. Felsorolom, hogy miért. Ma délután álmos voltam, és sikerült elaludnom. (Mostanában éjjel jókat alszom, de délután hiába vagyok álmos, nem tudok elaludni. Ha sikerül elaludnom, akkor is pár perc múlva felébredek, ugyanolyan álmosan.) Olyan jót aludtam volna, ha Viki nem ébreszt fel a kiabálásával. Pedig ő a konyhában volt, én meg a szobámban, de így is felébredtem rá. (Na jó, fordítva is szokott lenni, amikor ő alszik és én kiabálok, de az nem számít.) Azután apa játszani akart velem, hogy felvidítson, de Vikinek mindig az a játék kellett, amivel játszani akartunk. Pedig apa direkt kettő játékot készített ki, a mesemondókákat és a búgócsigát, hogy Vikinek is legyen egy, de neki mindig az kellett, amivel én játszottam. Ekkor apa kitalálta, hogy engem a kanapéra ültet, és akkor Viki nem veszi el előlem a játékot, de akkor meg felállt. Mondjuk akkor is ezt csinálja, ha anya játszik velem. Mindig úgy örülök, ha leül anya játszani velem, mert épp nem házimunkázik, de alig bírja megakadályozni, hogy Viki elvegye a játékom. Én már sajnos nem tudok önállóan játszani, de azért szeretem nagyon a játékaimat, úgyhogy segítenek nekem anyáék. A szobámban már van egy polc, ahol neki való játékok vannak. Még az én régi játékaimat is megkapta, amiket már meguntam. Nem örültem mondjuk, hogy megkapta őket, de végülis én már nem játszom velük. A múltkor pedig anyával feküdtem az ágyamon és mesét olvastunk, amikor megjelent Viki és átmászott mindkettőnkön, hogy megszerezze a Micimackómat. Na igen, a Micimackómat is mindig megdögönyözi. Ja, és húzgálja a hajamat, ha anyáék nem elég gyorsak, hogy megakadáyozzák. Meg el akarja venni a poharamat, amikor épp iszok belőle. Meg leszedte a Tobii-t a számítógépemről, és így nem tudtam irányítani a szememmel. Szóval nagytesónak lenni nagyon nehéz néha. Azt mondta anya, hogy csak pár év, és utána jobb lesz, mert megérti, mit nem szabad csinálnia. Csakhogy akarnak nekem még egy kistesót, bár megnyugtatott anya, hogy azt még csak tervezgetik, és nem fognak már holnap hozni egyet.

Egyébként jól vagyok, minden rendben van. Most nem volt semmi nagyobb esemény amiről beszámolhatnék. Ha nagyon meleg van kint, akkor szoktunk pancsolni a medencémben. A múltkor eljött megint az unokatesóm, Dávid és az anyukája, Anita. Akkor is pancsoltunk a medencében, meg elmentünk a Petőfi parkba a játszótérre, ahol mostmár vannak mozgássérülteknek való játékok is. Kipróbáltuk a hintát és a forgót. Nekem a forgó nagyon tetszett, sose ültem még ilyenen. Hintázni jobban szeretek a rendes hintában, a babakocsim nélkül.

Na most elköszönök, majd hamarosan jelentkezem!

Sziasztok!

Hogy vagytok? Engem a kánikula megviselt, nagyon melegem volt. Csak a medencém, Pocoyo és a görögdinnye tudott megvigasztalni. Csak az az egy baj van, hogy ezeket nem egyszerre kapom. Valahogy rá kellene venni anyát, hogy egyszer a medencémben ehesek görögdinnyét, és közben nézhessem a Pocoyo-t :-)

Képzeljétek, apa a múltkor vett laminált padlót a szobámba, és egy kollégájával a múlt héten lerakták. Meg a lámpám is elromlott, úgyhogy kaptam újat. Olyan, mintha teljesen új szobám lenne!

Nemrég pedig a keresztszüleim esküvőjén voltunk. Már előtte is sokat készültünk rá. Megúsztam sok esti tornát is, mert a mama sok sütit sütött a lakodalomra. Anya pedig vett mindenkinek új, csinos ruhát. Mivel messze volt tőlünk, ezért már pénteken elutaztunk. Hatvanban aludtunk, de ne kérdezzétek a szállás nevét, mert nem volt jó, úgyhogy nem árulom el senkinek, hol szálltunk meg. Velünk jött mama is, és vele aludtam mindkét éjjel. Anya szombat reggel elment korán, hogy segítsen keresztanyának öltözni. Én egy templomban találkoztam velük először, majd onnan elautóztunk a fenyőharaszti kastélyszállóba. Itt is volt egy szép esküvő, meg itt volt a lakodalom is, és persze a szállásunk is. Viki és én is gondoskodtunk róla, hogy szerencsés legyen a házasságuk. :-P A legjobb az egészben a vacsora volt. Egy nagy kerek asztalnál ültünk, és nagyon sok finom kaja volt. Legjobban az újházi tyúkhúsleves tetszett, az nagyon finom volt, de a sültek is nagyon bejöttek. Mire a buli elkezdődött, én már nagyon fáradt voltam, úgyhogy mentem aludni. Anya meg apa még maradtak, úgyhogy én és Viki mamával aludtunk. Csak másnap délután jöttünk haza. Remélem keresztéknek hosszú, boldog életük lesz és gyakran jönnek meglátogatni engem (is). Megengedték, hogy egy fényképet is megmutassak róluk.

Na én most elköszönök tőletek. Majd jelentkezek, ha lesz miről beszámolni.

Sziasztok!

Üdvözlök mindenkit a Micimackós medencémből. Még a névnapomra kaptam egy új medencét, mert a régi nagyon kicsi volt. Hát igen, a réginek muszáj volt kicsinek lennie, mert el kellett férnie az erkélyen. Mostmár viszont van egy nagy udvarunk, úgyhogy elfér benne egy nagy medence is, aminek a közepén még egy csúszda is van. Már régen kaptam, de csak a múlt héten fújta fel apa. Sajnos nem bírtam azonnal kipróbálni, mert még aznap jött egy nagy vihar, pont akkor, amikor fürdeni akartam, és majdnem el is vitte a medencét is. Nem csak én próbáltam ki meg Viki, hanem anya barátnőjének, Nórának a gyerekei is, meg az unokatesóm, Dávid is, és mindenkinek ugyanannyira bejött, mint nekem. Ma kicsit hűvösebb volt, de Dávid mindenképp fürdeni akart, úgyhogy jó meleg vizet engedtek bele nekünk. Szóval nagyon király, és remélem, hogy az egész nyarat a medencémben tölthetem.

Úgy volt, hogy a hónap közepén elviszenek engem Pestre egy intenzív mozgásterápiára, de az sajnos elmaradt. Vagyis anyáék sajnálják nagyon, én viszont nem, mert nem vagyok oda a tornáért. Azt mondták, nem úszom meg, csak későbbre kell halasztanunk. Egyébként sokkal erősebbnek érzem magamat. Tudok ülni, meg sokkal jobban tartom magamat. Éjjel álmomban annyit mozgok, hogy szinte minden éjjel lekerülök az ágyamról a földre. Szerencsére csak 10 centi magas az ágyam és így nem ütöm meg magamat, de azért nem kényelmes úgy feküdni, hogy deréktól felfelé az ágyon vagyok, deréktól lefelé pedig a földön. Szerencsére anyáék vissza szoktak húzni az ágyamra, akár az éjszaka közepén is, ha nyafogok egy kicsit.

Na puszi mindenknek, hamarosan megint jelentkezem!

Sziasztok!

A múltkor megfogadtam, hogy gyakrabban fogok írni megint. Sok minden történt mostanában, meg úgy tűnik, az előttünk áló időszak sem lesz unalmas, úgyhogy lesz miről írnom.

Képzeljétek, a múltkor buli volt nálunk. Nagyon sok vendég jött hozzánk, mert Viki baba keresztelője volt május 21-én. Előtte nap mama és tata vigyázott ránk délután, mert anya meg apa készülődtek az eseményre. Hús pácoltak, salátát csináltak, pakolásztak. Mondták, hogy kereszték nálunk fognak aludni, de mikor aludni mentem, még nem voltak sehol. Aztán éjjel is felkeltem, és hosszú ideig órákig vártam őket, még kiabáltam is. Reggel aztán, amikor felébredtem és apa kivitt a nappaliba mesét nézni, már tényleg ott feküdtek a kanapénkon (ami régen az övék volt egyébként, csak nekünk adták, mert nekik már nem kell).  Délelőtt aztán elmentünk a templomba, ahol Viki fejét leöntötték vízzel. Után eljött mindenki hozzánk, és sütöttünk húst grillen és sütőben, meg volt sok finom sütemény is. Itt voltak a nagyszüleim, kereszték, keresztapa szülei, Anita nagynéném (aki Viki keresztanyukája lett) és Dávid unokatesóm, Adri nagynénim, Chucky bácsi (ő lett Viki keresztapukája), meg Tuffy, Ági és Émi. Szeretem, ha sokan vannak körülöttem, jól is éreztem magam, csak egy kicsit álmos voltam egész nap, mert ugye éjjel most nem aludtam sokat. Remélem, máskor is lesz nálunk buli.

Tegnapelőtt meg elvittek minket a parkba, mert gyereknap volt. Kaptunk mindketten egy-egy lufit, és én beleülhettem a népi körhintába. Olyan egyenes háttal ültem benne, hogy anyáék még most is azzal dicsekszenek mindenkinek. Hát igen, mostanában tudok újra egyenes háttal ülni, bár egy idő után azért elfáradok. Gabi néni is megdícsért tornán, meg a mama is el volt ájulva tőlem (mert ő szokott vinni mostanában), mert olyan ügyes voltam, és a torna első felében hajlandó voltam Pocoyo nélkül is tornázni.

Tegnap pedig anya csak úgy elvitt a Hagymatikumba úszni. Nagyon rég voltam már ott, de amint beléptünk a gyerekvilágba, rögtön megörültem. Kaptam keresztéktől egy jó kis úszógumit, ami fentart a vizen, bár azért anya fogott végig, mert nem akarta, hogy igyak a vízből. Azt ígérte, hogy máskor is elmegyünk.Hát én benne vagyok, szeretek úszni.

Na most megyek. Amint lesz új kalandom, ismét írok. Jók legyetek!

Sziasztok!

Ne haragudjatok, hogy ilyen hosszú ideig nem irtam már megint, pedig már régóta terveztem. Mióta van egy tesóm, azóta anyáék vagy nem érnek rá megirni a történéseket, mert velünk foglalkoznak, vagy annyira fáradtak, hogy inkább alszanak. Pedig nem panaszkodhatnak, mert egy ideje hagyjuk őket akudni éjjel. Sőt, most kb. két hétig én éjjel nappal csak aludni akartam, de persze nekik ez sem tetszett. Anya még valami olyat is kitalált, hogy elvisz vérvltelre, mert lehet, hogy valami bajom van, azért alszok egész nap. Na én azt nem akarom, úgyhogy inkább összeszedtem magamat egy kicsit.Ma még Csengénél is viszonylag ügyesen tornáztam, hogy anyának jó napja legyen! Nagyon gyenge vagyok, mozogni meg egyátalán nincs kedvem, ezért kitalálták, hogy elvisznek Budapestre a Borsóházba intenziv tornára. Hmm, ha nézhetek közben Pocoyo-t, akkor talán hajlandó leszek dolgozni egy kicsit. Csak az a baj, hogy most apának nagyon sokat kell dolgoznia, hogy gyakran vihessenek oda.

Képzeljétek, mióta tavasz van, már az udvaron is hintázhatok a saját hintámban. Csak az a baj, hogy a szemembe süt a nap, amit nem szeretek, de azért ki lehet birni. Nagyon szeretek hintázni, abban mindig jó kedvem lesz. Ma is miután kint hintáztam, és közben még buborékokat is fújt a buborékfújó gépen, anya behozott a benti hintában, és nézhettem belőle a mesét. Ja igen, és a húsvéti nyuszi is telerakta az udvarunkat csokival meg gyümölcsszelettel. Dávid unokatesóm segitett összegyüjteni, mert ő kapott egy talicskát is, abban hordta be, mert én sajna nem tudtam. Jó fej ez a nyuszi, kaptam tőle sok jó játékot, például állathangos könyvet meg farmos játékot, meg ő hozta a buborékfújó gépet is, sőt kaptam könyveket is.

Viki baba egyre nagyobb, de tegnap is megkért anya, beszélgessek el vele, mert nem akar enni. Mondtam neki, hogy enni jó, meg kell is, és úgy tünik, megértette, mert ma már többet evett.Szeretem a tesómat, kivéve amikor a hajamat vizsgálgatja vagy felébreszt, amikor alszok.

Na most elköszönök, majd igyekszem hamarabb jelentkezni legközelebb!

Sziasztok !

Képzeljétek már nem egymagam vagyok és írogatok, hanem van erősítésem. Karácsonyra a Jézuska hozott egy hugicát. Na Őt hívják Viktória Zitának. Apát és anyát mostmár ketten foglalkoztatjuk, így idejük sem volt írni. Hugival kitaláltuk pld. , hogy éjszaka csak felváltva vagyunk hajlandóak aludni. Ez kitartott vagy 4-5 hétig. A végére apáék infúzióba kapták a kávét , meg felkérték őket statisztának a Zombi Apokalipszis  2-be. Szerintünk jó buli volt, hugi sokat segített ebben, apáéknak ezt nem mertük mondani, mert a végén még elzavarják a húsvéti nyulat.

Hugival még azért nincs teljes összhang, általában felváltva beszélgetünk egymással. Az már most tuti, hogy Ő is szeret meséket nézni, csak amikor lebukik, akkor Őt sajna elfordítja anya a tv-től. Úgy látom, hogy a Pocoyo tutira bejön neki is.

Kaptam 3 nap elzárást Bpesten a Bethesdában, ott nagyon kíváncsiak voltak rám.Apa összehozott egy nagyon aranyos doktorbácsival, aki már sok ilyen különleges kislányt látott, mint én. Ő azt mondta, hogy nem kell 3 féle gyógyszert szednem az epilepsziámra, mert nem olyan súlyos , mint Szegeden mondták, a tünetek inkább a Rettemhez tartoznak. El is kezdtük csökkenteni a gyógyszerek közül az egyiket, és azóta kicsit ügyesebb vagyok és jobban figyelek. A Tobbi-val is egészen profi vagyok, mostanában tanítom apáékat, hogyha a gépen a kérek méget nézem , az azt jelenti, hogy kérek még vacsit. Azért be kell látnom, hogy jó súlyban vagyok, mert apáék egyre nehezebben cipelnek, mikor csak kézben akarok elaludni, de hát rájuk fér az edzés.

Erről jut eszembe, hogy apa el kezdett az udvarral barátkozni, bár anya szerint apa mondatai nem férnek bele a barátság fogalmába, de állítólag lesz fehér köves elő udvarunk , meg majd felújított teraszunk, a hintát pedig már láttam is kirakva.

Be kell vallanom Nektek, hogy néha hisztizek, de anyáéknak egy szót se.( Különben is tudják ők, még örülnek is eleinte, hogy a többi gyerek is csinál ilyet , de a 15. perc után már nem annyira boldogok.) Az is igaz, hogy akármilyen kicsi is a hugi, de már van akkora hangja és akarata, mint Nekem, úgyhogy néha nem árt majd vele tisztázni , hogy ki a főnök. Főleg, hogy azt hallottam, hogy be akar majd 1-2 év múlva költözni az én szobámba, amit apa nekem csinosítgat. Ehhez Nekem is lesz még egy-két szavam.

Képzeljétek nyáron megyek lagziba, a kereszték megbolondultak és összeházasodnak. Én ennek nagyon örülök, mert imádom, ha sokan vannak körülöttem, és én vagyok az asztalfőn. Remélem most is én leszek a központban és nem kerek asztalokat kapunk. Mivel már kész nagylány vagyok le kellett cserélnem egy két dedós mesét, így viszlát Eperke éljen a Bajkeverő majom meg a Mancsőrjárat. Na megyek segítek anyának főzni padlizsánkérmet, imádom nézni, meg megszagulgatni a dolgokat. Puszi Nektek.

Zsófi és Viki

Sziasztok!

Nagyon régen jeletkeztem, itt az ideje az újabb beszámolóknak. Hol is kezdjem? Sajnos náthás vagyok. Anya megint szívja az orromat porszívóval, meg kapok valami gyógyszert is. Apa is beteg, meg anya is az volt a múltkor, de ő már jól van. Csak azt nem értem, ők miért nem porszívózzák az orrukat?

A múltkor írtam, hogy próbálom kinyomozni, ki az a Zita. Még mindig nem tudom, de vannak újabb nyomok. A pici szobában, ahol eddig csak az én régi ágyam volt, már van egy szép szőnyeg, egy fotel és egy komód is. Nemrég anyával kimostuk az én régi, picike ruháimat, és bepakoltuk őket a komódba. A múlt héten dupla adag pelenkát vettünk, és a fele itt van ebben a szobában. Apa alig bírta bepakolni az autóba, szerinte vennünk kell egy nagyobbat. Ja, és anya hasa óriási lett. Anya olyat is mondott, hogy hamarosan nem én leszek az egyedüli gyerek a házban. Hmmm. Állítólag már nem sokat kell várnom, hogy megtudjam, ki is az a Zita.

Képzeljétek, találkoztam a Mikulással. Apa munkahelyére kellett elmennünk, és ott volt még egy csomó gyerek. Kaptam tőle egy csomagot, tele finomságokkal. Nálunk is járt itthon, de itt nem találkoztunk személyesen, csak csomagokat hagyott. Kaptam egy zöld dínót, ami énekel és mozog, ha rázom a kezemre rögzített csörgőt. Nagyon király! Voltunk a karácsonyi vásárban is Szegeden. A legjobban a mesesátor jött be, ahol nagy mesefigurák voltak.

Holnap megyek megint Szegedre a neurológushoz. Sajnos a múltkor kaptam egy újabb gyógyszert, mert megint szörnyű lett az eeg vizsgálat. Ez a gyógyszer most segített, nem jött elő az új fajta roham se, csak az a baj, hogy azóta nehéz egyensúlyoznom, meg néha tartanom magamat. De aludni azért jobban tudok. Néha felébredek éjjel is, amit anya nagyon nem szeret, pedig nem tehetek róla.

Na, most mennem kell aludni, mert korán kelek. Sajnos vérvétel is lesz, nem tudom, hogy fogom kibírni. Puszi nektek!

Sziasztok !

Kedvet kaptam egy kis beszámolóhoz és jelentem , hogy nyomozásba is kezdtem.

Gyanús körülmények:

1. Nagyobb házba költöztünk.

2. Anya többet eszik , jobban fárad. ( a több kaja látszik is a hasán, de még apa se meri megmondani neki )

3. Apa emelget csak és csinálja a házimunkát , mikor hazajön.

4. El kezdtek berendezni egy szobát, benne van a régi kiságyam , a rácsos, amibe nem férek már bele. ( Kínozni akarnak , vagy böri lesz ? )

5. Rendszeresen jár egy néni hozzánk, akinek valami védőnős papírja is van.

6. Néha beszélünk anya hasához és ilyenkor Zitát emlegetnek, de nincs sehol senki.

7. Nagyon gyakran emlegetik a dec. 21-ét, meg, hogy bővül a család, meg, hogy vajon én mit fogok ehhez szólni ? Na de mihez ???

Na mindegy , majd ráállok az ügyre és kinyomozom, hogy miről is van szó. Van egy gyenge sejtésem, hiszen egyszer már volt decemberben Jézuskás ünnep, lehet, hogy neki a második neve a Zita és ezért emlegetik a decembert ?

Szóval én jelenleg elvagyok, csak nem mozgok. Fölöslegesnek érzem, hiszen egy kis hiszti, sírás kiabálás és mindent megkapok. Gondoltam már arra is, hogy apának a tiszteletbeli Kuntakinte nevet adományozom. Mondjuk anyáék nem örülnek, hogy nem mozgok, mindig zsarolnak a Pocoyo-val. Van mászás, működik a Pocoyo, nincs mászás nem működik. Hmm. Lehet erre mondják, hogy gyerekmunka , ami tiltva van ?

Képzeljétek el, sikerült apát rávennem, hogy egész hosszú mesét is nézhessek, úgyhogy már láttam a Shreck 1-2-t, csak abban meg az nem derült ki Nekem, hogy ki az a Nagylepény. Mindegy, nagyon tetszik a mese. A szülinapomra kaptam diavetítőt és szinte minden este kapok 2 mesét . Először nem nagyon jött be, mert sötét lett és síri csend. Kezdtem azt hinni, hogy valami gyerekkínzásra készülnek anyáék, de hála az égnek csak mese lett belőle. Minden este meg tudom nézni a Vukot, de kiderült, hogy csak az első része van meg diafilmen, de nem baj, szeretem, ha ismétlik. Ja, ma meg kiderült, hogy DVD-n is meg van, de buta apáék eddig nem is mondták ezt.

Ma voltam apa egyik barátjáéknál , kiskutya nézőbe. Na megmutattam, milyen is az, ha hamarabb kivesznek a kocsiból, minthogy véget ért a mese. A kiskutyák meg a nagyok nem érdekeltek, csak a mesét akartam. Aztán közös nevezőre jutottunk apáékkal, mikor kaptam egy kis kekszet és közben egy óriási tv-n nézhettem mesét. Szerintem vagy kétszer akkora volt, mint a mienk. Ezen a Pocoyo is nagyobb lenne, meg Elli a kiselefánt is beleférne teljesen a képbe az biztos. Apa azt mondta nem adja fel, egyszer vidám pillanatomban is összehoz a kutyákkal és utána dönti el, hogy kell -e kutya vagy sem. Jut eszembe, lehet , hogy a Zita az egy kutyafajta és a Jézuska fogja hozni majd ? Na azt hiszem megoldottam a rejtélyt.

Na egyelőre ennyi,majd még anya is fog később jelentkezni. Ja igen, el kezdtem Tobbi-t használni alapszinten, a játékok piszok jól mennek már, apáék meg szerkesztik a kommunikációs applikációkat. Puszi mindenkinek.